Tegnap meglestem az X-Faktor 2017-es évadjának döntőjét, s bár nem volt botrányos - a győzteseknek is örülök, aza Ricco-nak és Claudiának, megfogalmazódott bennem pár kérdés.
Mostanában mintha kezdenének ezek a zenei tehetségkutatók elfáradni. Hiába a szuper HD látvány, a csúcstechnika, maga a lényeg, a tartalom szomorúan zuhan lefelé.
Az idei X-Faktort, bevallom őszintén nem láttam az elejétől a végéig. Csak a döntőt néztem meg, az eredményhirdetésig, azt viszont már nem. Ugyanis nem tudtam szurkolni, és azt se mondani egyik döntősre se, hogy előtte a biztos magyar lemezpiac, a jövő.
A II. helyezett versenyző egy nagyon szép hangú, és szuper tehetséges lány, Serena Rigacci, aki olasz származású és nemrégiben ismerte meg hazánkat.
A győztes páros egyik tagja pedig egy klassz hangú fiú és egy jó hangú hölgy. Ők inkább a roma-szerű zenei vonalat képviselik. Reménykedem azért, hogy befutnak, s nem csupán rendezvényekre hívják el őket, csak többet érdemelnek. Többet érdemel a fenti lány is a tehetsége folytán. De sajnos se róla, se Ricco-ékról nem tudom egyértelműen azt mondani most, hogy rajongok értük, és már nagyon várom a betörést, a szuper magyar dalokat.
Én már az elejétől figyelem az X-Faktor-t. a Megasztárt sokkal kevesebbet láttam. A másik tehetségkutató, amit kicsit többet láttam, az a Csillag Születik. Ez utóbbi 2007-ben indult, az X-Faktor pedig 2010-ben. (A Megasztár 2003-ban, de akkor még kicsi voltam, nem érdekeltek az ilyenek).
Azért azokban az időkben, bár csak pár éve volt, még a televíziózás ezen formája mutatott némi izgalmat. Amit láttam most 2017-ben a döntőből, az viszont nem más, mint a - szerintem teljesen pocsékul megválasztott zenék tömkelege, a nem túl eredeti zsűri, és a tehetséges, de nem igazán érdekfeszítő versenyzők.
Írtam itt annak idején a 2014-es és a 2016-os győztesről. Talán ilyenkor még egy kicsit jó volt, bár már akkor is éreztem egyfajta szomorú zuhanást.
Jó érzés azt látni, hogyha egy tehetségkutatós versenyző bekerül például a Dal c. műsorba, szerepel egy dallal; esetleg sokat játsszák a zenéit. Jó ha élőben is láthatom őket égy kiskoncerten, Aréna koncerten, díjátadón, vagy egy közönségtalálkozón talákozhatok vele. Én Radics Gigit láthattam is 2014-ben, és még fotóm is van vele. Ő volt most az egyik zsűritag, és szerintem ő a fiatalsága ellenére egészen jól szerepelt és mondta el a véleményeit. (Gigit csak utólag láttam a Youtube-on, mint Megasztár-versenyző.). Opitz Barbi mostani új dala a döntőben is tetszett nagyon.
Tehetség most is van bőven, de ezeket a műsorokat mintha egyre kevésbé tudnák megtölteni. Figyelgettem valamennyire az eseményeket, hát nem nagyon voltak kirívó esetek. És így nem is tudom, évről-évre visszatekintve a tendenciát, hogy várjak ezektől a műsoroktól mostanában olyan sokat mint régebben, vagyis a jövőt, a büszkeséget, az ámulatba ejtő teljesítményeket.
Lehet hogy mostantól szünetet tartok ezekket a műsorokkal. Túl van telítve ez a tehetségkutatós piac (amúgy az hogy nincsenek tehetségek itthon, az így nem igaz, de az igen, hogy annyi nincs, mint az Egyesült Államokban a méreteink folytán). A kereskedelmi televíziók "szenvednek", mert a fiatalok inkább már YouTube-ot néznek, vagy másféle formátumokat.
Nem állítom, hogy ennek a műfajnak itt a vége, mert versenyek mindig lesznek. Csak ilyen soknak nem szabadnak lennie, és itt az idő változtatni, valami egészen újat behozni, és lehiggadni kicsit. Nem kellene annyira siettetni ezt az utánpótlást, hanem időt adni beérni a jelenlegi zenészeknek!
