Tegnap tovább szűrődött a csapat. Lassan nem lehet már hova szűrni, de még-még van egy-két jó dal. Most tovább gyúrtak a számokon, finomítottak, kozmetikáztak, így új meglepetésekkel is szolgáltak. Én nem éreztem olyan túl nagy és merész átköltéseket, olyan mintha nem a hangszerelésen lenne a fő hangsúly, hanem hogy általában jó-e a dal, vagy belesüpped a közönybe. Azért ide kell show is, és nem lehet mindenáron az agyonemlegetett rádiós játszási listára pályázni. Nos, show volt, van, csukott szemmel viszont már csóválgatja az ember a fejét. 

Ilyen nevekkel találkozunk majd a fő-fő döntőben:

• Boggie
• Szabó Ádám
• Muhajid Zoli
• Spoon

Ők (még) nem lesznek:

• New Level Empire
• Pankastic!
• Tóth Vera
• Karmapolis
• Antal Timi

A hangulat talán most nem tűnt olyan kirívónak, olyan középdöntős szinvonalú volt az est. Nem mintha nem lettek volna jó dalok. Hanem Boggie nótáját megint el lehetett hinni. Össze van állva, szép a dal, szép az egész, már-már mehetne is Bécsbe! Jó hogy nem annyira Eurovízió-szerű.

Szabó Ádám is - ahogy mondja Philip is - totál üzembiztos, a nóta is, ereje van. Valahol ez már átlagibb, íves de még az a szerelmes szám, amit el lehet fogadni!

Muhajid Zoli is az az énekes mint Ádám, tökély, nagyszerű hanggal, nem sokkal másabb ívű mint az előző.

A Spoon meg a nagyon cuki, jópofi csapat, nem egy ívtenger, inkább szórakoztatók. Néha már-már tinglitangli. A szanaszét dobált állatkerttel együtt, nagyon aranyosak.

Azért nem tudom.... miért kellett Pirerrot-nak beszólnia? Hova gondol ő? Mitől lenne Zola arrogáns, rossz hangú, mire fel ez a 4 pont? Tudom helyeselnem kéne, mert végre volt valaki aki beszólt ebbe a szörnyűségbe és nem volt közhelyes. Szóval, a New Level Empire ugyan nem jutott tovább, de bizony kellett volna nekik. Úgy benne marad az emberben ez a szám! Elindul a rádióban, csak úgy repülnék tőle! Ugyan nem sokkal másabb mint a tavalyi.

A Karmapolis hasonlít egy picit a NLE-re, de lágyabb kiadásban, nem is üt akkorát, valahol mintha picit el lennének zárva, nem jön az energia. Nem rossz, rádióba elmegy. Tehetségesek ők amúgy!

A Pankastic most a különc vicc, nagyon aranyosak és tündériek, énszerintem megérte volna továbbjutniuk, legalább egyediek, nem az a megszokott "hűű de mekkorát énekeltem most"-szerű ívcirkusz.

Tóth Vera egy nagyon klassz énekesnő, de ha nem tudnám hogy ott van még az a bizonyos Adele szám, akkor jobban elhinném ezt a dalt. Szóval a szám gyönyörű, Vera csodásan énekel, de egy kicsit mintha le lenne maradva, nem új, nem érdekes, csak a szokásos.

Az Antal Timi szám pedig újra csak az a kategória, amit annyira sokszor hallottam már, tipikus pop-rock, jól indul, jól megy, de az égvilágon semmi új. Egyetlen jó dolog van benne, az Antal Timi: jólesik, hogy most kivételesen nem valami amcsi-brit énekesnő szól benne. Ez a vonal nagyon jó, csak még-még-még, kreatívabban, érdekesebben kéne a Timinek számokat írni!

Szóval tehát kicsit csóváltam a fejem, néhol fel-felbukkant a szokásos, a tucat, a verze-refrén-verze-refrén-verze-refrén hangulat, most már jöhetne a második adag, hogy kicsit megnyugtasson! Jólesik a Boggie, a Spoon, a két íves-szerelmes nóta, de azért ez még nem elég.

Utóírat: az extra produkciós Intim Tornások hát... azért ők se jutottak sokkal messzebre (főleg hogy ez a szimfonikba való beleerőltetés eddig még nem nagyon sikerült ebben a műsorban):